Close

Egy perc néma csend

gyerekként sosem értettem, ha a félárbócos zászló alatt
egy percen át néma csendben, vigyázzban miért állunk
szemünkkel a betonból nőtt pipacson, hallgatnunk
valahol messze valami történt, de nekünk csak ez maradt
a néma csend, a fura empátia, aszfalt és a tűző nap
gondom volt azzal, miért néma csendet mondunk
ha azt nem hallja a világ
ma már értem, a csend éppen nekünk szól
mert némán eszmélünk a felejtett sebekre
némán, mert végig magunkat vakítottuk
és némán, mintha azok lennénk
és az egy perc halk tudatnak ad helyet
és szégyenben rejtjük lejjebb a zászlót
és a pipacsban reméljük, üzenet van
hogy nőhet valami odaát a betonban
míg mi itt állunk, vigyázzban, pusztán
néma csendben

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *